Szolgáltatások
Szolgáltatásaim

Ha az ingatlanjára újonnan lakó-, vagy egyéb épületet épített vagy a meglévő ingatlanját tovább bővítette, akkor ezt a változást a hatályos jogszabályoknak megfelelően jelezni kell. A földhivatali nyilvántartásban át kell vezetni, hogy az építmény a jogerős térképi adatbázis és az ingatlan-nyilvántartás részévé váljon.
Az épület feltüntetése fontos eljárás, hiszen ha nem egyezik a helyszíni és térképi állapot az lassíthatja az estelges eladást, megnehezíti a hitelfelvételt és az államilag támogatott felújításokat.
Menete:
– megrendelés
– földhivatali adat igénylése
– helyszíni felmérés
– az épületfeltüntetési vázrajz és kapcsolódó munkarészek elkészítése
– a vázrajz benyújtása a földhivatalhoz
– amennyiben szükséges, a záradékolt vázrajz feltöltése az OÉNY-be
– használatbavételi vagy fennmaradási engedély megléte esetén az előző lépés szükségtelen
– dokumentumok benyújtása a földhivatali átvezetéshez (földmérő vagy megrendelő által).
A szükséges dokumentumok: záradékolt vázrajz + ingatlan-nyilvántartási kérelem + használatbavételi / fennmaradási engedély +eljárási díj

Ha egy meglévő épületet szeretne lebontatni az ingatlanján akkor egy földmérő által készített bontási vázrajzra van szükség, illetve eredeti bontási engedély, vagy egy folyamatban lévő bontási határozat. Ennek egyik példányát mellékelni kell a bontási vázrajzhoz.
Amennyiben nincs bontási engedély, vagy csak az építési engedélyben esik szó a bontásról, akkor fel kell keresni az illetékes építéshatósági osztályt és kérni kell egy hatósági bizonyítványt, amely igazolja, hogy az adott épület ténylegesen elbontásra került és törölhető az ingatlan-nyilvántartásból.
Nem kell épületbontási vázrajzot készíteni, ha a földrészleten minden épület elbontásra kerül!
Abban az esetben, ha egyszerre épít és bont az ingatlanon akkor ez az eljárás egy vázrajzon is elkészíthető.

Abban az esetben ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonosa nem ugyanaz a személy, javasolt az épületet önálló ingatlanként bejegyeztetni az ingatlan-nyilvantartásba. Ezzel az épület önálló egységként tud működni (az épület alapterületével megegyező területtel), önálló tulajdoni lapot fog kapni, és a telek helyrajzi száma mellett megjelenik a /A, /B, stb. alátörés. Ezzel párhuzamosan szükség van a telek tulajdonosa és az épület tulajdonosa közötti földhasználati megállapodásra, mivel a földrészletre, az épület által lefedett területre, földhasználati jog kerül bejegyzésre.
A vázrajz készítése megegyezik az épület feltüntetési vázrajz menetével, azzal a különbséggel, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre jogi képviseletet igényel.

Telekmegosztás: egy ingatlanból kettő vagy több kerül kialakításra.
Telekösszevonás: egymás mellett lévő kettő vagy több ingatlan kerül egyesítésre, egy helyrajzi szám alá kerülnek.
Telekhatár-rendezés: az érintett ingatlanok közös telekhatára kerül megváltoztatásra.
Telekcsoport-újraosztás: kettő vagy több egymással szomszédos földrészlet kerül összevonásra majd a kialakult területrész újra felosztása kerül.
A megrendelő elképzeléseinek kivitelezhetősége érdekében a telekalakítási eljárás megindítása előtt mindenféleképpen érdemes tájékozódni a HÉSZ-ből (Helyi építési szabályzat).
Az eljárás menete:
– megrendelés
– földhivatali adatszolgáltatás
– a munka típusának megfelelően terepi felmérés
– földmérő által készített változási vázrajz benyújtása, annak záradékoltatása
-telekalakítás benyújtása.
A telekalakítási eljárás során két opció létezik: engedélyezési vagy egyesített telekalakítás.
A két eljárás közti különbség:
a normál telekalakításnál a telekalakításokat elbíráló Állami Főépítész által kiadott döntést követően egy új eljárásban kell elindítani a kialakítani kívánt földrészletek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, több tulajdonos esetén telekalakítási megállapodás is szükséges lehet.
Az egyesített eljárásnál a telekalakítási eljárás elindításakor benyújtásra kerül az ingatlan-nyilvantartási kérelem, az összes tulajdonos által aláírt záradékolt vázrajz, ingatlan-nyilvántartás eljárási díja valamint az ügyvéd által készített okirat. Így a telekalakítási engedélyezést követően a földhivatal automatikusan átvezeti az ingatlan-nyilvantartásba a kialakulni kívánt ingatlanokat.
A telekalakítási engedély a kiadástól számított 1 évig érvényes.

Az ingatlan tulajdonosa hozzájárulást adhat más magánszemély vagy cég részére, hogy az ingatlanát meghatározott terjedelemben (négyzetméter) és cél érdekében használhassa.
A szolgalmi és használati jog bejegyzésének típusai:
– út- és átjárási szolgalmi jog
– gáz-, ivóvíz-, szennyvízvezeték vezetési szolgalmi jog
– ingatlanra vonatkozó kezelői vagy vagyonkezelői jog
– közérdekű használati jog(ok)
– villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog.
Eljárás menete:
– megrendelés
– földhivatali adat beszerzése
– helyszíni felmérés
– földmérési munkarészek elkészítése majd azok benyújtása a földhivatalhoz záradékolásra
Az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéshez szükség van:
– ingatlan-nyilvántartási kérelemre
– eljárási díjra
– záradékolt vázrajzra
– ügyvédi okiratra/szerződésre, melyben a felek egymást közt megegyeznek a meghatározott jogokról

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tényleges használat szerinti „megosztása”. Erre akkor van szükség, ha a tulajdonosok pontosan szeretnék meghatározni az általuk birtokolt tulajdoni hányadukat az ingatlan melyik részén használják.
Eljárás menete:
– megrendelés
– földhivatali adat igénylése
– helyszíni felmérés
– földmérési munkarészek elkészítése, majd azok benyújtása a földhivatalhoz záradékolásra
A záradékolt változási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia, ezzel elfogadják a vázrajz tartalmát.
A használati megosztás egy alkalmazható alternatíva abban az esetben ha a földrészlet paraméterei nem felelnek meg HÉSZ (Helyi építési szabályzat) szerinti telekalakítási paramétereknek.
A használati megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem kerül, ez azt jelenti hogy sem a térképen, sem a tulajdoni lapon nem jelenik meg, csak a felek egymás közötti megállapodásának melléklete.

Az ingatlan tulajdonosa hozzájárulást adhat más magánszemély vagy cég részére, hogy az ingatlanát meghatározott terjedelemben (négyzetméter) különféle vezetékek átvezetésének érdekében használhassa.
A vezetékjog bejegyzésének típusai:
– villany
– víz
– szennyvíz
– gáz
Eljárás menete:
– megrendelés
– földhivatali adat igénylése
– helyszíni felmérés
– földmérési munkarészek elkészítése majd azok benyújtása a földhivatalhoz záradékolásra.
A szükséges iratok benyújtása a záradékolt vázrajzzal együtt az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéshez.

3 féle fekvéshatár létezik: belterület, külterület és zártkert.
Egy adott ingatlan más fekvésbe történő csatolásához szükség van képviselő-testületi határozatra, amely pontosítja a pontosítja a fekvéshatár változást.
Amennyiben aranykoronával is rendelkezik az ingatlan, így földvédelmi eljárás indítása is szükséges.
Az eljárás menete:
– megrendelés
– földhivatali adat igénylése
– helyszíni felmérés
– földmérési adatok benyújtása a földhivatalhoz záradékolásra.
A záradékolt vázrajzot be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartásra átvezetésre, a hozzá tartozó testületi határozattal, illetve szükség esetén a földvédelmi eljárás papírjaival.

A termőföld művelési ágának megváltoztatását az illetékes földhivatalnak be kell jelenteni, mivel a bejelentés elmulasztása esetén a hivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.
Művelési ág változására vonatkozó földmérési munkarészre van szükség, ha:
– a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik,
– a földrészlet nyilvántartott művelési ága részben más művelési ágra változik
– a terület véglegesen más célúan hasznosítják,
– a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, abban az esetben ha a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri.
Nem kell változási vázrajzot benyújtani, ha:
– a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 négyzetmétert,
– egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
– egy vagy több alrészlet területe azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egésze egy művelési ágba kerül,
– egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
Művelési ág változás menete:
– megrendelés
– földhivatali adat igénylése
– helyszíni felmérés
– földmérési munkarészek elkészítése
– földvédelmi eljárás elindítása
– a vázrajz benyújtása a földhivatalhoz záradékolásra
– a záradékolt vázrajz benyújtása a szükséges iratokkal együtt ingatlan-nyilvántartásra.
